A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség a Vajdasági Magyar Kultúrszövetség utódszervezetként 38 alapító kulturális szervezet részvételével alakult meg azzal a céllal, hogy „életre keltse a Vajdaság minden zugában kihalóban levő magyar kultúrértékeket”. A vajdasági magyar művelődési egyesületeket, kulturális, szakmai és alkotóműhelyeket tömörítő ernyőszervezet szükségességét Szabadkán, a szabadkai Népkör Magyar Művelődési Központ fennállásának 120. évfordulója kapcsán szervezett programsorozat keretében tartott értekezleten, 1992. május 16-án 53 szervezet képviselője mondta ki, és végül 1992. július 11-én, Szenttamáson alakult meg. [Hivatalos bejegyzésére a Szerbiai Belügyminisztérium Szabadkai Titkársága részéről 212-28/92-10 szám alatt 1992. augusztus 7-én került sor.]
Ady Endre Művelődési Egyesület, Tornyos • Amatőrszínház, Magyarkanizsa • Arany János Magyar Művelődési Egyesület, Szenttamás • Aranykalász Művelődési Egyesület, Völgyes • Bartók Béla Művelődési Egyesület, Csantavér • Bratstvo Kulturno-umetničko društvo, Martonos • Cifraszűr Művelődési Egyesület, Magyarkanizsa • Égig Érő Fa Népművelődési Egyesület, Tóthfalu • Egység Művelődési Egyesület, Nagykikinda • Életjel Irodalmi Élőújság, Szabadka • Film és Video Alkotóműhely, Topolya • Helyi Közművelődési Közösség, Bajmok • Jókai Kultúregyesület, Kispiac • Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság, Újvidék • Kodály Zoltán Magyar Művelődési Egyesület, Topolya • Magyarságkutató Tudományos Társaság, Szabadka • Móra Ferenc Művelődési Egyesület, Csóka • Móricz Zsigmond Magyar Művelődési Egyesület, Doroszló • Németh László Művelődési Egyesület, Nememilitics • Népkör Magyar Művelődési Egyesület, Szabadka • Petőfi Magyar Kultúregyesület, Pancsova • Petőfi Művelődési Egyesület, Nagybecskerek • Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör, Óbecse • Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület, Muzslya • Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, Felsőhegy • Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, Kishegyes • Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, Orom • Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, Oromhegyes • Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, Újvidék • Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, Zombor • Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok, Ada • Szenteleky Kornél Művelődési Egyesület, Szivác • Szirmai Károly Művelődési Egyesület, Temerin • Tamási Áron Székely-Magyar Művelődési Egyesület, Hertelendyfalva • Testvériség Közművelődési Egyesület, Horgos • Testvériség-egység Művelődési Otthon, Kisorosz • Vadvirág Hagyományápoló Kör, Ada • Vajdasági Magyar Nyelvművelő Egyesület, Újvidék.
A ~ jelenleg 101 tagszervezete van.
A ~ megalakulásától kezdve támogatóként és/vagy társszervezőként igyekezett bekapcsolódni több olyan jelentős kulturális-művelődési rendezvény szervezésébe, mint a: Szólj, síp, szólj!, Középiskolások Művészeti Vetélkedője, Szenteleky-napok, Kosztolányi-napok, Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok, Durindó és Gyöngyösbokréta…
A ~ programelvei között a kezdetektől fogva megkülönböztetett hangsúlyt kapott a művelődési élet szereplőinek képzése. Így került sor több ízben az akkori magyarországi Művelődési Minisztérium és a budapesti székhelyű Magyar Művelődési Intézet szakmai támogatásával a népzeneoktatók és együttesvezetők továbbképzéseire (1993-tól), valamint (1995-től) a néptáncegyüttesek vezetői számára szervezett táncoktató képzésekre. A ~ 1992-től a 2000-es évekig közel 30, a népi hangszerek és népi ének oktatására vonatkozó, továbbá a délvidéki népi élet szokásvilágához és -rendjeihez, néprajzához, hagyományaihoz kötődő tábort szervezett – legtöbbjét az észak-bácskai Tóthfaluban.
1993-ban, majd 1996-ban megszervezte a Magyar Televízió kulturális tehetségkutató műsorának, a Ki mit Tud?-nak a vajdasági vetélkedősorozatát és annak vajdasági döntőjét. Az öt körzeti válogató Kisoroszon, Szabadkán Szenttamáson, Torontálvásárhelyen és Zentán zajlott. Az első 1200, míg a második sorozat 1800 részvevőt mozgatott meg – felfedezve számunkra és az egyetemes magyar kultúra számára mai kulturális életünk sok kiváló személyiségét – Ivánovics Tündét, Kiss Árpádot, Koncz Évát, Korhecz Imolát, Polgár Lillát, Szabó Csillát…
Vajdasági kulturális Napok Budapesten címmel a budapesti székhelyű Magyar Kultúra Alapítvánnyal való együttműködésben és támogatásában 1992–1995 között a népművészet és a kulturális élet képviselői mutatkozhattak be (zenés-irodalmi összeállítások, képzőművészeti és könyvkiállítások, színházi és népművészeti csoportok vendégszereplései, népművészeti vásárok…). A későbbiekben már Kárpátalja is hasonló jelleggel és keretek között mutatkozott be, majd 1996-tól (egészen 2011-ig) Régiók Találkozása címmel a Kárpát-medence magyarságának találkozójává nőtte ki magát. A találkozókra év közben több ízben került sor – nemzeti ünnep- és emléknapjaink kapcsán is. Az augusztus 20-ai ünnepségekhez kötődően a Budai Várban, a Szentháromság téren, a Magyar Kultúra Alapítvány támogatásával és a határon túl tevékenykedő közművelődési ernyőszervezetek rendezésében 1996-tól kezdődően Kárpát-medencei Kulturális Napok címmel a Magyarországon kívüli történelmi régiókból érkezett hagyományőrző csoportok programjainak seregszemléjére, népművészek és művészek, művészeti csoportok vendégszereplésére került sor. 2004-től a rendezvény a Kárpát-medence különböző régióiban került megrendezésre (2004 – Felvidék; 2005 – Vajdaság; 2006 – Muravidék; 2007 – Kolozsvár és környéke; 2008 – Kárpátalja; 2009 – Felvidék), majd 2010-ben visszatért Budapestre, ahol a rendezvénysorozat 15 év után átadta helyét a más, hasonló célkitűzéssel életre hívott programsorozatoknak.
A fentiekhez hasonló jelentőséggel bírt 2000-ben a vajdasági magyarságnak a hannoveri világkiállítás (Expo 2000) magyar pavilonjában való bemutatkozása is, ahol a látogatók Nemes Fekete Edit kerámiaművész A hagyományok őrzői című kiállítását tekinthették meg, meghallgathatták Tényi Edit nagybecskereki népdalénekest. Sor került a Szabadkai Zeneiskola három rendkívül ígéretes, nemzetközi díjas tehetségének, Dér Andrea zongora-, Tokodi Krisztina gordonka- és Kiss Gábor hegedűművész bemutatkozására is.
Nemzeti azonosságtudatunk megszilárdítása, de újraélesztése tekintetében óriási jelentősége van a nemzeti múltunk jelentős eseményeiről való megemlékezéseknek. A ~ Vajdaság-szerte szervezett, támogatott létrejöttében olyan ünnepi műsorokat, vetélkedőket, kiállításokat, amelyek nagyjainkhoz, nemzeti történelmünk/művelődéstörténetünk évfordulóihoz, jeles dátumaihoz, kulturális évadjainkhoz kötődtek/kötődnek, így: 1994-ben Kossuth halálának centenáriumának évében, 1996-ban a honfoglalás 1100. évfordulója, 1997-ben a zentai csata 300. évfordulója, 1998-ban az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója, 2000-ben a magyar keresztény államiság millenniuma, 2002-ben Kossuth születésének bicentenáriuma, de említhetjük a Mátyás király trónra lépése 550. évfordulója jegyében zajló egész éves Reneszánsz-év délvidéki központi ünnepségét (2008), a Kazinczy Ferenc születésének 250., Radnóti Miklós születésének 100. évfordulója jegyében zajló Magyar Nyelv Éve programsorozathoz kötődő rendezvényeket (2009), az Erkel Ferenc születésének 200. évfordulója tiszteletére rendezett délvidéki rendezvényeket (2010)…
A ~ az anyaország támogatásával, szakemberek bevonásával 2001-ben kezdte meg azt a támogatási programját, amelynek során a vajdasági magyarság számára közösségi terként szolgáló épületek/terek kerülhettek megvásárlásra, felújításra, támogatásra kerültek a közösségi házak eszközállományának fejlesztései is, továbbá történelmi-nemzeti emlékhelyeink, emlékjeleink felújításai is. A tízéves támogatási időszak (2001–2011) során a 2001/02-es és a 2005/06-os időszakban összesen 32 (két közösség, a törökbecsei és nagykikindai két ízben is) művelődési egyesület jutott támogatáshoz székháza állagmegóvó javítására, felújítására, építésének befejezésére, továbbá a közösségi házak berendézéseinek, felszereléseinek felújítására, új eszközök vásárlására. Így részesült támogatásban a bácskossuthfalvi, a csantavéri, a doroszlói, a felsőhegyi, a gombosi, a hertelendyfalvi, a kanizsamonostori, a maradéki, a magyarittabéi, magyarkanizsai, a nagybecskereki, a nagykikindai, a temerini, a törökbecsei és a zombori; továbbá a bácsgyulafalvi, a dobradósi, az egyházaskéri, az erzsébetlaki, a muzslyai, a pancsovai, a satrincai, a szilágyi, az udvarszállási, a veprődi, a káptalanfalvi, a kúlai, a nezsényi, a palánkai, a titeli és a verseci magyar közösség, s ebből a támogatási keretből fejezte be a Tanyaszínház kavillói székháza felújításának első szakaszát. A 32 támogatott magyar közösségi ház program közül 20 a szórvány és szigetmagyar közösség felé irányult.
A 2007–2011 közötti időszakban a támogatások révén a torontálvásárhelyi József Attila Művelődési Ház, a bácsfeketehegyi Feketics Művelődési Egyesület, a csókai Móra Ferenc Művelődési Egyesület, a kisoroszi Torontál Magyar Művelődési, Oktatási és Ifjúsági Központ, az újvidéki Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központ, a padéi Takács Rafael Kultúrkör, a szabadkai Lányi Ernő Iparos Művelődési Egyesület székházának és közösségi tereinek állagmegóvására, felújítására és berendezésére nyílt lehetőség; a vajszkai Búzavirág Magyar Művelődési Egyesület, az udvarnoki Szűcs Imre Udvarnoki Magyar Oktatást és Művelődést Fejlesztő Társulás, valamint a tamásfalvi Széchenyi István Magyar Művelődési Egyesület székházhoz jutott; ebből a támogatási keretből sikerült résztámogatást nyújtani Kiss Ernő, aradi vértanú kriptájának felújítási költségeire, a kishegyesi Helyi Közösség fenntartása alá tartozó 1848/’49-es forradalom és szabadságharc emlékműve felújítási munkálataira, és a kúlai Népkör Magyar Művelődési Központ fenntartása alá tartozó, az 1848/’49-es forradalom emlékére állított obeliszk felújítási költségeire. A tízéves támogatási időszak összértéke megközelítiti a fél millió eurót.
Rólunk